Nem csak minden kezdet, minden végzet is nehéz.
És a poszthoz tartozó hangulat-zene (lengyel tudás nem szükséges az átéléséhez).
2015. április 26., vasárnap
Intermezzo: Üresség
És a poszthoz tartozó hangulat-zene (lengyel tudás nem szükséges az átéléséhez).
2015. április 20., hétfő
Eközben a Szikláshegységben
A befagyott Medve-tó egészen a szembelévő hegyig tart, csak nem látszik a hótól.
Jávorkák :)
3000 méteren
2015. április 8., szerda
2015. április 4., szombat
Austin 2.
Az előző posztban bemutattam Austin fő aspektusaiból egy kicsit: a városképet, egy kis kultúrát és egy kicsit az egyetemista atmoszférát. Most megmutatok még egy csipetnyit ezekből, és még többet: kajáááát!
Kezdjük is egyből az utóbbival. Ez mondjuk nem pont Austin-i különlegesség, de elmentünk egy szusi-bárba Austin-ban. A halikra alap, de az a sült óriásgarnéla-fej, na az nekem is új volt. Ugyanis általában ugye kizárólag a húsát, a fehérjét eszed a garnélaráknak. Itt viszont kivették a húsát (azt eladták-megették külön, ahogy szokás), és megmaradt, üreges páncélját - amit máshol kidobnak a kukába - enyhén bepanírozzák és olajban kisütik. Skandinávok biztos néznének, ha ezt meglátnák. :)
Az üres páncélt kirántják, érted? És van az a hülye, aki megeszi.
Ezt azoknak, akik szintén szeretik a nyers halat és tengeri herkentyűt.
Na innentől viszont rátérek az igazi Austin-i témára.
Hogy miért állnak és ülnek itt az emberek? Sorban állás (ülés) van a város legjobb BBQ éttermébe! Na ilyet is csak Amerikában lát az ember! :D Hogy órákat álljanak sorba az emberek azért, hogy bejussanak egy étterembe. A sor olyan hosszú volt, hogy a képen nem is látszik az étterem... innen az utca végéig tart (kb 90 méter), utána balra kanyarodik és megy tovább további 80-100 métert.
Száz méterrel lejjebb, itt már látszik az étterem, az a zöld-fehér faépület. Kinézetre nem egy Michelin-csillagos hely, mi? :) Hát nem is az. Az emberek mégis ott ülnek, tudhatnak valamit...
Ha valaki nekem korábban azt mondta volna, hogy várjunk 3-4 órát, hogy bejussunk egy étterembe, hát kiröhögtem volna, hogy nincs az a hely, amiért én várni fogok ennyit.
Én azt vallom, hogy amikor hallod magad azt mondani, hogy "nincs az az isten, hogy én"... na akkor kell kilépni az komfortzónádból.
5 és fél órát vártunk. Az étterem délelőtt 11 órakor, kizárólag ebédre nyit ki, és addig tart nyitva, amíg ki nem fogynak a húsból (általában délután 3 órára). Mi odamentünk reggel 9-re, azaz 2 órával a nyitás előtt, és a kettő képpel fentebbi látvány fogadott: kb 200 méteres sor!
Hogy miért vártuk ki mégis? Az egyik ok az, hogy ezt egy bulinak is fel lehet fogni. Az emberek hozták magukkal a kis kempingszéket, hűtőládát, benne sört, szépen leültek, ismerkedtek és beszélgettek. Mint a képeken látszik, gyönyörű idő volt, gyakorlatlag elfesztiválozta az ember a fél napot, aztán a végén kajált egy élményszámba illőt.
Minden csak felfogás kérdése. :)
A vicc az, hogy maga az étterem egy egyszerű, fapados, családi kifőzde. Már harmadik generáció óta működik, semmit nem árulnak, csak BBQ húst, de abból olyan minőséget, hogy ide jár érte a fél város.
Azt mondtam volna, hogy a város legjobb BBQ étterme? Hazudtam. Egész Texas legjobb BBQ éttermének választották meg több évben is. És mivel ugye köztudott, hogy Texas-ban van a legjobb BBQ a világon, ezért valószínűleg az USA és a világ egyik legjobb BBQ-ját eheti itt az ember. ;)
Hogy ha esetleg nem mindenki tudta eddig, hogy mi az a BBQ, akkor most már igen. BBQ a barbacue szó rövidítése, ami pedig a fűszeres, lassú tűzön, hosszan grillezett és füstölt húsokat jelenti (illetve van egy ilyen szósz is, amit így hívnak, és az ilyen füstölt húsokhoz fogyasztanak). A képen látható kolbász vetekszik a legjobb magyar sült kolbászokkal, de ez önmagában nem lenne nagy szó. A kép nem is adja át, de a borda, és a marhaszügy... na az a brutális. 10-14 órán át sütik alacsony hőmérsékleten, a végén olyan lesz, hogy ahogy megbököd, magától leesik a hús a csontról, bekapva pedig szétolvad a szádban.
Nagyítás nélkül mondhatom, hogy életemben nem ettem még ilyen jó sülthúst. Na többször azért nem állnám végig a sort érte :D De egyszer megérte.
Most már elárulom a világ legjobb BBQ éttermének a nevét is, hátha valaki eljut Austin-ba, és végig akarja állni a sort: Franklin. Google: "best bbq in texas". Most már értelmet nyert az is, hogy miért van egy nagy sor sülthús a blog fejlécében. ;)
És akkor a kajáról áttérve a pijára, Austin éjszakai élete is híres. Ez a 6th street, a város fő buliutcája, ahol egymás hegyén-hátán állnak a szórakozóhelyek.
Egyébként a fenti képen ugyanaz a két ember látható, mint az alábbi képen háttal: JP és Ed, a két pajti, akikkel Austin-ban voltam.
Ezt csak azért, mert nagyon tetszettek a koktélok és piák elnevezései. Komolyan szeretnék "kreatív koktél elnevező" állásban elhelyezkedni egyszer, úgyhogy ha valaki tud ilyet, szóljon.
Ő pedig Captain America.
Vigyázni kell vele, mert - mint a képregénybeli alak, akiről el lett nevezve - erős. :)
Pózolás Austin egyik utcai művészeti hírességével, a békával, aki azt mondja: "Hi, How are you?"
Most egy darabig nem várhatóak bejegyzések, mert utazgatni fogok pár hetet az Államokban. Az utazások végeztével viszont érkeznek majd a beszámolók sok fotóval!
Addig is azért 1-1 nagyon rövidke poszt vagy kép előfordulhat, nem ígérem, hogy nem. :)
Kezdjük is egyből az utóbbival. Ez mondjuk nem pont Austin-i különlegesség, de elmentünk egy szusi-bárba Austin-ban. A halikra alap, de az a sült óriásgarnéla-fej, na az nekem is új volt. Ugyanis általában ugye kizárólag a húsát, a fehérjét eszed a garnélaráknak. Itt viszont kivették a húsát (azt eladták-megették külön, ahogy szokás), és megmaradt, üreges páncélját - amit máshol kidobnak a kukába - enyhén bepanírozzák és olajban kisütik. Skandinávok biztos néznének, ha ezt meglátnák. :)
Az üres páncélt kirántják, érted? És van az a hülye, aki megeszi.
Ezt azoknak, akik szintén szeretik a nyers halat és tengeri herkentyűt.
Na innentől viszont rátérek az igazi Austin-i témára.
Hogy miért állnak és ülnek itt az emberek? Sorban állás (ülés) van a város legjobb BBQ éttermébe! Na ilyet is csak Amerikában lát az ember! :D Hogy órákat álljanak sorba az emberek azért, hogy bejussanak egy étterembe. A sor olyan hosszú volt, hogy a képen nem is látszik az étterem... innen az utca végéig tart (kb 90 méter), utána balra kanyarodik és megy tovább további 80-100 métert.
Száz méterrel lejjebb, itt már látszik az étterem, az a zöld-fehér faépület. Kinézetre nem egy Michelin-csillagos hely, mi? :) Hát nem is az. Az emberek mégis ott ülnek, tudhatnak valamit...
Ha valaki nekem korábban azt mondta volna, hogy várjunk 3-4 órát, hogy bejussunk egy étterembe, hát kiröhögtem volna, hogy nincs az a hely, amiért én várni fogok ennyit.
Én azt vallom, hogy amikor hallod magad azt mondani, hogy "nincs az az isten, hogy én"... na akkor kell kilépni az komfortzónádból.
5 és fél órát vártunk. Az étterem délelőtt 11 órakor, kizárólag ebédre nyit ki, és addig tart nyitva, amíg ki nem fogynak a húsból (általában délután 3 órára). Mi odamentünk reggel 9-re, azaz 2 órával a nyitás előtt, és a kettő képpel fentebbi látvány fogadott: kb 200 méteres sor!
Hogy miért vártuk ki mégis? Az egyik ok az, hogy ezt egy bulinak is fel lehet fogni. Az emberek hozták magukkal a kis kempingszéket, hűtőládát, benne sört, szépen leültek, ismerkedtek és beszélgettek. Mint a képeken látszik, gyönyörű idő volt, gyakorlatlag elfesztiválozta az ember a fél napot, aztán a végén kajált egy élményszámba illőt.
Minden csak felfogás kérdése. :)
A vicc az, hogy maga az étterem egy egyszerű, fapados, családi kifőzde. Már harmadik generáció óta működik, semmit nem árulnak, csak BBQ húst, de abból olyan minőséget, hogy ide jár érte a fél város.
Azt mondtam volna, hogy a város legjobb BBQ étterme? Hazudtam. Egész Texas legjobb BBQ éttermének választották meg több évben is. És mivel ugye köztudott, hogy Texas-ban van a legjobb BBQ a világon, ezért valószínűleg az USA és a világ egyik legjobb BBQ-ját eheti itt az ember. ;)
Hogy ha esetleg nem mindenki tudta eddig, hogy mi az a BBQ, akkor most már igen. BBQ a barbacue szó rövidítése, ami pedig a fűszeres, lassú tűzön, hosszan grillezett és füstölt húsokat jelenti (illetve van egy ilyen szósz is, amit így hívnak, és az ilyen füstölt húsokhoz fogyasztanak). A képen látható kolbász vetekszik a legjobb magyar sült kolbászokkal, de ez önmagában nem lenne nagy szó. A kép nem is adja át, de a borda, és a marhaszügy... na az a brutális. 10-14 órán át sütik alacsony hőmérsékleten, a végén olyan lesz, hogy ahogy megbököd, magától leesik a hús a csontról, bekapva pedig szétolvad a szádban.
Nagyítás nélkül mondhatom, hogy életemben nem ettem még ilyen jó sülthúst. Na többször azért nem állnám végig a sort érte :D De egyszer megérte.
Most már elárulom a világ legjobb BBQ éttermének a nevét is, hátha valaki eljut Austin-ba, és végig akarja állni a sort: Franklin. Google: "best bbq in texas". Most már értelmet nyert az is, hogy miért van egy nagy sor sülthús a blog fejlécében. ;)
És akkor a kajáról áttérve a pijára, Austin éjszakai élete is híres. Ez a 6th street, a város fő buliutcája, ahol egymás hegyén-hátán állnak a szórakozóhelyek.
Egyébként a fenti képen ugyanaz a két ember látható, mint az alábbi képen háttal: JP és Ed, a két pajti, akikkel Austin-ban voltam.
Ezt csak azért, mert nagyon tetszettek a koktélok és piák elnevezései. Komolyan szeretnék "kreatív koktél elnevező" állásban elhelyezkedni egyszer, úgyhogy ha valaki tud ilyet, szóljon.
Ő pedig Captain America.
Pózolás Austin egyik utcai művészeti hírességével, a békával, aki azt mondja: "Hi, How are you?"
Most egy darabig nem várhatóak bejegyzések, mert utazgatni fogok pár hetet az Államokban. Az utazások végeztével viszont érkeznek majd a beszámolók sok fotóval!
Addig is azért 1-1 nagyon rövidke poszt vagy kép előfordulhat, nem ígérem, hogy nem. :)
2015. április 2., csütörtök
Austin 1.
Austin egy nagyon érdekes, vibráló, fiatalos, vidám város. A helyiek is bevallják: a legkevésbé texas-ias város Texas-ban. Emiatt igazán irónikus, hogy Austin bizony Texas fővárosa. Nem Dallas, nem Houston, még csak nem is San Antonio nagyvárosok, ahogy az ember gondolná, hanem az előbbi három metropolisz általi háromszög közepén elhelyezkedő "kisváros", Austin.
Megérdemli ám a címet, ugyanis egész Texas-ban ez a legszimpatikusabb város, ahol valaha voltam. Mi több, ha az egész Egyesült Államokat nézem, akkor is az élen van: San Francisco-val vetekszik a szememben a legjobb helyért! (Bizony, szubjektív véleményem szerint New Orleans-ot is veri.)
Ugyan nem éri utol SF modernitását, gazdagságát, de a város atmoszférája, hangulata, zsongása eléri SF-ét. Ki is fejtem mindjárt, hogy miért.
Austin-ban 3 olyan dolog is van, ami kevés más amerikai városban található meg:
- Gyalogos- és biciklisbarát, rengeteg sétánnyal, sétálható utakkal, sétáló utcákkal (ahonnan az autók ki vannak tiltva, Amerikában ez nagy szó!), parkokkal
- Vidám, barátságos, fiatalos, bulizós egyetemváros. A nemzeti szinten ismert és neves University of Texas-nak itt van a központja, így a város jelentős része az egyetemisták életét éli.
- Kultúra. Múzeumok, artisztikus műemlékek, és a Kongresszusi Székház (a Fehér Ház megfelelője Texas-ban).
Művészkép: az autópályán száguldó autók - a rohanó élet - szélvédőin szétkenődött bogarak - eltaposott és elnyomott személyek - a lenyugvó napban. Ouch.
Ez már Austin, sétány az egyetemi negyedben.
Belvárosi lakóházak. A Lone Star-t, Texas büszke csillagát azért itt is muszáj kirakni. :)
Belváros.
Ez az egyetemi csapat (amerikai) foci-stadionja. Mint tudjuk, Amerika az egyetlen ország, ahol az egyetemi sportok népszerűbbek, mint a profi világbajnokságok. Az austin-i egyetemi csapat stadionja a világ 13. legnagyobb stadionja, több, mint 100,000 ülőhellyel két és félszer annyi embert tud befogadni, mint jelenleg a Puskás Stadion!
Bizony, ez ők, a Longhorns csapata. Ismerős a jel, ugye? Ha nem, akkor csak nézz fel a blog fejlécére. ;) Ez Texas fő jelképe, a hosszúszarvú marha, a csapat kabalája. Igazi, élő kabalaállatuk is van, egy Bevo (ejtsd: bívó) nevű hosszúszarvú marha. Ez a mindenkori neve, akkor is, ha elpusztul és új kabalaállat lép a helyébe. :D Jelenleg XIV. Bevo az uralkodó kabala.
A Longhorns-embléma Austin-ban lépten-nyomon megtalálható. Igazából mindenhol Texas-ban... és filmekben is számos helyen megjelenik, ha odafigyel az ember. (Bradley Cooper az American Sniper-ből megvan?)
A képen az állami Kongresszusi Székház Austin-ban (előtérben Ed). Erről elég annyit tudni, hogy olyan a texasiaknak, mint nekünk a budapesti Parlament. Érdekesség, hogy az anekdota szerint eredetileg pár méterrel alacsonyabb volt, mint a Washington D.C.-ben álló (össz-nemzeti) Kongresszusi Székház, amit a texas-i büszkeség természetesen nem tudott elviselni, ezért ráhúztak a kupolára még egy kiskupolát, és annak a tetejébe még egy szobrot is, hogy biztosan ráverjenek pár métert Amerika főépületére. Hát igen. Texas-ban minden nagyobb.
Ez az épület kupolája belülről.
Ez egy másik nagyon híres épület, a UT Tower, a Texasi Egyetem toronyépülete. Előtte a legnagyobb zászló, amit életemben láttam. Hát igen, Texas-ban tényleg minden nagyobb. A zászló egyébként Texas állam zászlaja, előtte pedig egy színpad volt felállítva, amin épp egy egyetemi zenekar játszott, amikor ott voltunk.
Más történelmi esemény is kötődik a toronyhoz ám. A '60-as években felmászott egy megkattant csávó féltucat fegyverrel a tetejébe, és elkezdte lemesterlövészkedni az embereket az utcán. Amiért hírhedt lett az esemény, az az, hogy több, mint 1 órán át csinálta ezt, mert nem jöttek rá az emberek, hogy honnan jönnek a lövések! Mászkálnak az utcán, dörrenés, valaki összeesik, mindenki pánikol, és nem tudják, hogy ki lő. Rohanás valamerre, de dörrenés, megint összeesik valaki totál máshol. Na ez az igazi pánik, nem amikor a nagyi kifogy a sütireceptből. Közel 90 perc telt el, mire leszedte egy rendőr, addigra 16 embert ölt meg, és további 32-nek okozott sérülést.
Na de ez csak egy egyszeri eset volt, sajnos nem Austin az egyetlen eset Amerikában, ahol ilyesmi megtörtént. Összességében egy baromi jó város, nagyon örülök, hogy itt töltöttem egy hosszú hétvégét.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)